Közvetítők emelik az árakat,közben a gázaiak küzdenek a túlélésért

Szerkesztette : Borsi Miklós


A közvetítők emelik az árakat, miközben a gázaiak küzdenek a túlélésért

A palesztinok rohannak fagyasztott húst vásárolni, mivel az a Kerem Shalom átkelőn keresztül belép a Gázai övezetbe az izraeli hatóságok engedélyével. Köszönetnyilvánítás: Abed Rahim Khatib/dpa/Alamy Live News

az OCCRP által
2024. március 13

Wesam Shaath taxisofőr hozzászokott ahhoz, hogy a dél-gazai Rafah város utcai standjait és üzleteit kutassa pelenkáért ikerfiúinak.

Mielőtt 2023. október 7-én kitört volna az Izrael-Hamász háború, körülbelül 6 dollárnak megfelelő összeget fizetett egy dobozért. Most azt mondja, hogy az eladók akár 55 dollárt is felszámíthatnak, amit nem engedhet meg magának. Kétségbeesésében megpróbált saját pelenkát készíteni az ikreknek.

„Megpróbáltam szalagokat és nejlont tenni rájuk, több ötletet is kipróbáltam, de nem működött” – mondta az OCCRP-nek. Még a legalapvetőbb alapvető kellékeket is meg tudja engedni magának a babák számára, beleértve a tápszert is.

A gázai civilek helyzetére az ENSZ és több segélyszervezet is felhívta a figyelmet, de a helyzet egyre rosszabb. Az ENSZ humanitárius ügynökségének, az OCHA-nak a helyettes vezetője szerint Gáza 2,3 millió lakosa akut élelmiszerhiánnyal néz szembe, félmillió ember pedig „katasztrófális szintű nélkülözéssel és éhezéssel” néz szembe.


Köszönetnyilvánítás: Abed Rahim Khatib/dpa/Alamy Live NewsA palesztin menekültek sorban állnak Rafahban, hogy megtöltsék a palackokat és kannákat vízzel.

Az OCCRP-vel beszélgető palesztin kereskedők azt mondták, hogy a kereskedelmi áruk belépését továbbra is akadályozzák az Izrael által a háború kezdete óta bevezetett biztonsági ellenőrzések és a mozgáskorlátozások, beleértve a többszöri ellenőrzéseket, a hosszú sorokat az ellenőrző pontokon és a lerombolt utakat.

A kereskedőkkel és tisztviselőkkel folytatott beszélgetésből azonban az újságírók azt találták, hogy a haszonszerzés több rétege is tovább bonyolítja a problémát. Leírtak egy törött és kizsákmányolt rendszert, ahol a kereskedelmi ellátási lánc minden pontján, a szállítástól a beszerzésig és az eladásig, a pénzt elszivárogtatják, így a gázaiak szűkös árut kapnak egekig magas áron.

A rafahi An-najmah piacon, ahol az utcai árusok kis mennyiségű árut, köztük fava babot, szardíniát, tonhalat, lencsét, cukrot, gyümölcsleveket és édességeket mutatnak be, a vásárlók és a kereskedők azt mondták, hogy egyes élelmiszerek ára tízszeresére emelkedett a a háború kezdete.


hitel: OCCRPEgy piac a gázai Rafahban február végén.

„Az árak rendkívül megnőttek” – mondta Hala Emran, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült nyolcgyermekes anya, miután megvizsgálta az árukat a piacon. "Mindenki panaszkodik, és sokan nem tudnak semmit sem vásárolni."

Hala elmondta, hogy még sütit sem tudott venni kisfiának, aki cukorra vágyik. A legolcsóbbat a piacon jelenleg akár 10 sékelért (körülbelül 2,70 dollárért) adják, szemben a háború előtti 1 sékellel – mondta.

Mivel Gáza nagy része romokká vált, az áremelések a megélhetési források összeomlásával járnak.

Wesam korábban 30-40 sékelt keresett (8 és 11 dollár között) egy nap alatt, amikor Khan Yunis és Rafah között taxizott, amely jelenleg 1,5 millió lakhelyüket elhagyni kényszerült gázaival van zsúfolva, és izraeli offenzíva fenyegeti. A háború óta a jövedelme elapadt.

„Nagyon nehezek a dolgaink. Jövedelem nélkül nem tudok vásárolni semmit” – mondta.
A kereskedők szerint az egyiptomi közlekedési monopólium „négyszeres” háború előtti árakat vet fel

A háború előtt a segélyszállító teherautók és kereskedelmi áruk két úton érkeztek Gázába: többségük a Kerem Shalom átkelőn keresztül Izraellel, a többi pedig Rafah-on keresztül, amely az egyiptomi határon fekszik, és többnyire civilek mozgására használták.


Köszönetnyilvánítás: Ismael Mohamad/UPI/Alamy Live NewsUtak és épületek romboltak le a gázai Rafahban.

Mindkét átkelő szakaszosan nyitva tart, de a Rafahba érkező árukat most először Kerem Shalomba irányítják, kirakodják, és ellenőrzik, mielőtt visszaviszik őket Rafahba, hogy beléphessenek, így sorok és késések keletkeznek. Mind a humanitárius segítségnyújtás, mind a kereskedelmi áruk mennyisége lelassult, és az import költségei az egekbe szöktek.

A korlátozott kínálat az emelkedő árak egyik mozgatórugója, de a gázai kereskedők a költségek felhalmozásával vádoltak egy egyiptomi vállalatot, amely kulcsfontosságú az importáramlás szempontjából.

Az OCCRP újságírói hét palesztin kereskedővel beszéltek, akik többsége névtelenséget kért, mert tartottak Kairó megtorlásától, akik szerint az Abnaa Sinai egyiptomi logisztikai vállalat profitál a rafahi hatékony monopóliumból.

Eyad Albuzum húsimportőr azt mondta, hogy a háború előtt az Abnaa Sinai már legalább 5000 dollárt kért teherautónként, most azonban sokkal többet. „Az árak mára megnégyszereződtek a háború előttihez képest” – állította.

„Anélkül, hogy átmennénk rajtuk [Abnaa Sinai]” – mondta egy másik üzletember –, semmit sem fogadhatsz be. A háború előtt hasznot húztak belőlünk a monopóliumuk hátán, és folytatják.”

A Hamász által irányított gazdasági minisztérium egyik magas rangú tisztviselője, aki névtelenül nyilatkozott, nehogy megsértse Egyiptomot a háború idején, visszhangozta a kereskedők vádjait. Elmondta, hogy Abnaa Sinainak 2018 óta kizárólagos joga volt árukat és segélyeket behozni a rafahi határátkelőn, de a háború kezdete óta halmozta a költségeket.

A tisztviselő azt mondta az OCCRP-nek, hogy a kereskedők szerint, akikkel beszélt, Abnaa Sinai hatszorosára emelte árait, és új, teherautónként napi 75 dolláros díjat vetett ki a határon a biztonsági ellenőrzésre való várakozásért. Ha egy kereskedő előre akar lépni a sorban, akkor 20 000 dollárig terjedő kenőpénzt is kell fizetnie – tette hozzá az illetékes. Tehát a szállítási díjak, a napi földi díjak és a kenőpénz között a rakomány 40 000 dollárba kerülhet, csak hogy eljusson Gázába.

Abnaa Sinai nem válaszolt az OCCRP által küldött kérdésekre.

🔗Ki áll az egyiptomi közlekedési vállalat mögött?


Abnaa Sinai erős támogatói. Ez egyike annak a nyolc cégnek, amelyek az Organi csoport alatt működnek, amelyet a neves egyiptomi üzletember, Ibrahim Al-Organi irányít.

A cég weboldala az Abnaa Sinai-t az Organi „beavató vállalkozásaként” írja le 2010-ben.

Organi nyilvánosan beszélt az egyiptomi kormány részvételéről egy másik szervezetében.

Egy 2014-es televíziós interjúban megerősítette, hogy az Organi csoport ipari és befektetési társasága, a Misr Sinai, amely márványbányászatot, kitermelést és beszállítót végez, a Védelmi Minisztérium ipari konglomerátumával, a National Services Projects Organisation (NSPO) közös vállalkozása.

Organi elmondta, hogy az NSPO birtokolta Sinai kisasszony részvényeinek 51%-át két másik, a rafahi határátkelőhely feletti felügyeletet gyakorló General Intelligence Service-hez tartozó céggel együttműködve.

„Amint látja, minden állami szerv ebben a társaságban van. Ez előnyökkel jár” – mondta Organi az interjúban Sinai kisasszonyra utalva.

A Facebook-oldalán november 15-én megjelent hirdetésében Abnaa Sinai azt mondta, hogy „az egyiptomi állam erőfeszítései és teljes koordinációja után” üzemanyagot szállít Gázába.
Jóváírás: Facebook/Abnaa Sinai (شركة أبناء سيناء للتجارة والمقاولات ااإرراإخ العامخ) ية AlQahera NewsKépernyőkép az Abnaa Sinai Facebook-oldalán megosztott videóból, amelyet korábban az AlQahera News osztott meg, és leírja a Gázai övezetbe szállító üzemanyag-szállítóként elért eredményeket és megbízhatóságát.

Organi október végén azt mondta az egyiptomi médiának: „Minden erőforrásunkkal készen állunk; autók, felszerelések, gyógyszerek és élelmiszerek. És ha lehetőség nyílik rá, habozás nélkül segítünk palesztin testvéreinknek.”

Ezt a segítséget nehéz volt felismerni. Ahogy a készletek fogytak, néhány éhes palesztin egymás ellen fordult. Teherautókat támadtak meg, amelyek többnyire ENSZ segélyszállítmányokat szállítanak, és élelmiszerszállítmányokat loptak el.

Ismael Thawabteh, a Hamász által vezetett kormányzati médiairoda vezetője hozzátette, hogy a teherautók 50 napig várakozhatnak a határ egyiptomi oldalán.
A tisztviselők és a kereskedők egymást hibáztatják az áremelésekért

Miközben a gázaiak megkérdőjelezik, miért nem engedhetik meg maguknak még a legalapvetőbb árukat sem, a kereskedelmi lánc minden egyes része megpróbálja elhárítani a vádat az emelkedő árak miatt.

A tisztviselők azzal érvelnek, hogy olyan rendszert próbálnak bevezetni, amely ellenőrzi az árakat, és azzal vádolják a gátlástalan kereskedőket, hogy megpróbálják megkerülni az ellenőrzésüket, hogy magasabb összeget kérjenek. Eközben a kereskedők azzal vádolják a Hamasz által irányított hatóságokat, hogy alákínálják az árakat, és lehetővé teszik a feketepiac virágzását az áruk hátán.

A háború előtt a Multi Trade nevű cég, amely az egyik kereskedő szerint közel állt a Hamászhoz, volt felelős az áruk szállításáért a rafahi határ egyiptomi oldaláról a palesztin oldalra, teherautónként akár 500 dolláros vámkezelési díjat is felszámítva. importőröktől. A Pénzügyminisztérium 3-4 százalék közötti vámot is kivetett az árukra – mondta a gazdasági minisztérium vezető tisztviselője.

A Multi Trade már nem működik, és Thawabteh azt mondta, hogy az árukra többé nem szabnak vámot „az embereink által jelenleg tapasztalt rendkívüli helyzet elismeréseként”.

Az árak szabályozása érdekében a gazdasági minisztérium egy bizottsága most megvásárolja az egyes szállítmányok nagy részét palesztin importőröktől – mondta a gazdasági minisztérium vezető tisztviselője. Ezeket a termékeket a minisztérium által működtetett értékesítési pontokba szállítják Rafahban, Khan Yunisban és Közép-Gázában, ahol az árakat szabályozzák – tette hozzá. A tisztviselő a „kereskedőket, közvetítőket és gengsztereket” hibáztatta, amiért körbejárták a rendszert, megpróbálták uralni az árukat és emelni az árakat.

Az OCCRP-vel beszélgető kereskedők azonban azt mondták, hogy a Hamasz által irányított hatóságok nem fizetnek tisztességes árat a szállítmányaikért, és nem ellenőrzik megfelelően az árakat az értékesítési pontokon, ami egy feketepiacot szít, amely az alapvető árukat a hétköznapi gázaiak számára elérhetetlenné teszi.

„A [gazdasági minisztérium] olyan értékesítési pontokra viszi az árukat, ahol hihetetlen árakon árulják az árukat, és senki sem tartja be a minisztérium által meghatározott árakat” – mondta egy kereskedő az OCCRP-nek.

„Képzeld el, hogy a minisztérium 10 000 tálca tojást oszt ki az értékesítési pontoknak. A kereskedők, akik megvásárolják, 2000 vagy 3000 tálcát adnak el, a többit elrejtik, majd később eladják a feketepiacon. A gazdasági minisztérium nem tudja ellenőrizni őket azzal, hogy ott maradnak, amíg minden árut szét nem osztanak és eladnak” – tette hozzá.

A tisztségviselő és a kereskedők ismertették, hogy a háború kitörése óta Izrael új korlátozást vezetett be, amellyel mindössze öt palesztin importőrt engedélyez, hogy árukat szállítson Egyiptomból Gázába.

A gazdasági minisztérium magas rangú tisztviselője azzal vádolta az engedélyezett importőröket, hogy akár 30 százalékkal is csökkentették az árut átvevő palesztin vállalkozásokat.

Az OCCRP-vel beszélő hét kereskedő közül három azok közé tartozik, akiknek most Izrael felhatalmazta kereskedelmi árukat Egyiptomból Gázába szállítani. Tagadták, hogy hasznot húztak volna a monopóliumból, ehelyett a Hamasz által irányított hatóságokat hibáztatták áruik lefoglalásáért és alákínálásáért.

Az egyik felhatalmazott kereskedő azt mondta az OCCRP-nek, hogy már nem érzi magát képesnek a Hamasz által irányított rendszerben működni. „Nem vagyok hajlandó kockáztatni azért, hogy profitot termeljenek” – mondta.

🔗A hétköznapi gázaiak számára elérhetetlen alapok


Egy helyi riporter, aki február végén járt a rafahi piacon, azt mondta, a baromfihús, a hús, a zöldségek, a gyümölcsök és más áruk árai az egekbe szöknek.

Október 7-e előtt a gázai palesztinok körülbelül 0,30 dollárért vásároltak egy kilogramm paradicsomot. Most ugyanez az összeg 4-5 dollárba kerül. Három kilogramm cukor, amelyet 2-2,50 dollárért adtak volna el, most 21-22 dollárért kel el.

Átlagosan egy csirke ára 3 dollárról 21 dollárra emelkedett. Egy kiló hagyma, amely alapvető élelmiszer, kevesebb mint egy dollárról 4 dollárra 5 dollárra emelkedett. Egy 40 tojásos tálcát most 20 dollárért árulnak, míg a háború előtt kevesebb mint 3 dollárért.
Az ENSZ szerint a gázaiak Rafahban „a halál arcába néznek”.

Az izraeli védelmi minisztérium nem válaszolt az OCCRP megjegyzésére azon szállítmányok ellenőrzésével kapcsolatban, amelyek a kereskedők szerint késésekhez vezetnek.

Eközben a segélyszervezetek figyelmeztetései a gázai teljes összeomlásról egyre élesebbek.

Mivel a kereskedelmi áruk lassan csordogálnak, és egyre kevesebb kereskedő akar szembenézni az üzletvitel költségeivel és biztonsági kockázataival, a segélynyújtást is szigorúan korlátozzák, így a gázaiak nélkülözik a ramadán szent hónapját.


Köszönetnyilvánítás: Abed Rahim Khatib/dpa/Alamy Live NewsEmberek rohannak a humanitárius segítségnyújtási pályák felé Rafahban, Gázában.

Egy amerikai hajó a gázai partvonal felé tart, hogy ideiglenes mólót építsen, hogy új útvonalat hozzon létre a Ciprusról érkező élelmiszerek és orvosi ellátások számára, de akár két hónap is eltelhet, amíg a létesítmény üzembe áll. jelentések szerint.

A múlt hónapban az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramja bejelentette, hogy felfüggeszti a segélyszállítmányokat Gáza északi részén, miután egyes teherautókat éhes tömegek és lövöldözések fogadtak.

Az ENSZ tájékoztatása szerint „arra is voltak esetek, hogy izraeli csapások és haditengerészeti tüzek sújtották a segélykonvojokat és a rafahi segélymissziókat kísérő biztonsági személyzetet”.

Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius főnöke február közepén egy nyilatkozatában úgy jellemezte, hogy a Rafahba zsúfolt gázaiak „a halál arcába néznek: kevés ennivalójuk van, alig jutnak hozzá orvosi ellátáshoz, nincs hol aludniuk, sehol nincs biztonságban megy."

Griffiths azt mondta, hogy a humanitárius válasz Gázában „romlott”.

„A rafahi katonai műveletek mészárláshoz vezethetnek Gázában” – mondta.
"Egy amúgy is törékeny humanitárius műveletet is a halál ajtajában hagyhatnak."